2010. május 29., szombat

vendég

eltelt egy kis idő, és egyből pozitív élményben lett részem. Igaz egy kissé megizzadtam, de azért jó volt.

szóval, 21ig nem volt semmi vendég, úgyhogy szóltam a ricsinek és móninak hogy mehetnek.

21.10 perc, 2 perccel Móni távozása után, bejön egy rég nem látott vendégünk, gondolom a kisfiával. Kinézek az utcára, Móni már sehol. Na mind1, megoldom.
a benti párocska még iszogat, felveszem az újabb kör rendelését, az újonnan jöttek italát is kiszolgálom, 2 cordon, az egyik házi sülttel, a másik hasábbal. na fasza. egyszerűbb lett volna, ha ugyanaz a köret.Így jártam, el is küldhettem volna őket, de akkor meg marad az a kevés forgalom. szóval ne dumáljak, ha nem csináljam. olaj vissza a frituba, panír, sült burgonyák, tálalás 8 perc és már ki is van tálalva. nagyon csodálkoznak, hogy ilyen gyors voltam, a mellem dagad a büszkeségtől, még van időm beszélgetni is egy kicsit.
vissza a konyhába, olajat leengedem elpakolok.
a bennti pár fizet, kicsit beszélgetek, amikor az utcáról bejönnek 5en. nagy elánnal, ecsetelve egymásnak, hogy milyen éhesek, stb...
köszönök neki, ők meg kérdezik, hogy mikor zárok. (21.40kor :))) ) 22.kor, válaszolok, Ó akkor még épp időben. De 11 en vagyunk (Hú a francba), mondom egy kis türelmet kérek, összetolok három asztalt, amikor még bejönnek 3an, hogy csak italoznának
helyen kínálom őket, kiviszem az étlapokat a nagy csapatnak, kiviszem az italt a 3 főnek, felveszem a nagyok italrendelését.
közben a pultban hívom a mónit, a lacit, de egyik sem veszi fel. na az fasza lesz mostmár tényleg úszok. sziszit nem tudom hívni, a telefonját itthagyta, laci kikapcsolva, móni meg b.szik felvenni. dühöngök, de nincs mit tenni, irány surány, a teszetoszaságból megélni nem lehet, meghát védeni kell a mundért, és hát gondolom, csak megtudom csinálni
mikor mondom nekik, hogy egyedül vagyok, kicsit ledöbbennek, és mondják, hogy hajnalban utaznak tovább....
mondom nekik, hogy take it easy, ha nem túl sokfélét kérnek, akkor gyorsan megoldom.
4 vega erpenyős a csajoknak, majd az egyik megszólal, félénk vigyorral az arcán:
- az enyém lehetne gomba nélkül?- a többiek nevetnek, letorkokolják, én is elrántom egy pillanatra a számat, de nyelek egyet, és azt mondom, hogy megpróbálom
a másik hölgy és a férje ili nénit 2 rizzsel, 4 nagy gulyás, 1 serpenyős
oké hogy egyforma, de ennyire? miben fogok megcsinálni 4 serpenyőst? az egyiket meg gomba nélkül? oké megoldom, nem ma kezdtem, és jól bele is rázódtam már.
25 perc múlva, már tálaltam is.
megrökönyödés, hogy hogy ilyen gyorsan?
- nem tökölök, csak csinálom a dolgom. - nevetés, kérik az újabb kört, leszedem a poharakat, áztatás, új italok, bejonnek még 6an
na most lettem készen. szerencsére csak ittak, 3 kori, 3 kf, kiviszem.
- Valami szárazkenyér egy kis avas zsírral és hagymával nincs? - már nagyon fáradok, de ők is látják rajtam, végül is letesznek róla, még próbálkoznak sajttállal, de lebszélem őket róla, se dió, se alma, (meg mire megcsinálom a tálat, itt lesznek reggelig)
jön a fenyegét, jövünk holnap is!

na az jó lesz, van olyan szerencsém hogy este 6kor amikor a Tamásék is jönnek majd. Hát lesz úszás holnap is. Lackónak biztos be kell majd jönnie, ha így folytatjuk.

Agyalok a Grassalkovich-on. MEgrendelték, nem küldtem bankszámlát, ne fizessenek előre, ők meg lemondják hogy megbízhatatlanok vagyunk. ők tudják, hiába ajánlottam fel az ingyenes italt, még így sem kellett nekik. Ezt jól el csesztem. Csak tudnám hogyan tegyem jóvá? Holnap felhívom őket, hogy elnézését kérek, és a gyerekeket meghívom egy-egy italra, akár esznek nálunk akár nem. tényleg sajnálom.

Nincsenek megjegyzések: